A Draconidák meteorraj a múlt században és az elmúlt évtizedekben is többször okozott rövid váratlan kitöréseket. Meteorzáporok akkor keletkeznek, amikor a Föld üstököstörmelék-felhőn halad keresztül. A Draconid meteorraj tagjai a 21 P/ Giacobini-Zinner üstökös törmelékéből származnak. A hullás nagysága évről évre kiszámíthatatlan, ezért a rádiómeteoros megfigyelés jó eszköz a meteoraktivitás nyomonkövetésére, a maximum pontos időpontjának meghatározására. Rádióantennáinkat nem zavarja a napfény, az időjárás.
Élő közvetítésünkben a Földünk légkörébe érkező meteortestek megsemmisülését rádiós technikával detektáló rendszerünk "hangját" hallgathatjuk. A meteorok a földfelszín fölött 100-120 km-es magasságban az egyre sűrűbb légkörünkkel találkozva felizzanak, a ritka levegőt ionizálják, vaskos ioncsatorna keletkezik - ezt látjuk az éjszakában meteorjelenségként. Az ioncsatorna képes tükrözni a földfelszíni adóállomások jeleit, amelyet speciális rádiókészülékkel foghatunk.
Rendszerünk egy Kelet-Franciaországban működő műhold-megfigyelő radarállomás frekvenciáját figyeli. A radar délnyugati-déli-délkeleti irányba küldi ki jeleit, így a meteorokat jelző "fütyülések" a Földközi-tenger medencéje fölött keletkezett ioncsatornákról verődnek vissza. Átlagos esetben "csend honol" a hullámhosszon - hiszen a radar messze van, jele közvetlenül nem fogható -, viszont az időnként rövidebb-hosszabb "füttyök" hallhatók a meteorok okozta ioncsatornák rövid idejű életéig. Továbbá technikai információk az oldalon: http://www.galileowebcast.hu/radiometeor
Technikai gazdák: Keresztesi Vilmos és Tepliczky István.
