|
|
GW a Facebook-on >>>
<<<
Közvetítési eseménynaptárunk:
^^^^^^
Szeptemberi közvetítéseink és archívumuk
2020. október 1. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Gabányi Krisztina (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
Hogyan "fényképezték le" a fekete lyukat, avagy rádiócsillagászat a legfinomabb szögfelbontással
2020. október 3. (Szo) 19 órától:
Magyar Asztrofotósok Egyesülete:
Csillag-képek 2020 - online közvetített kiállítás megnyitó és kerekasztal-beszélgetés
2020. október 5. (H) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub:
Király Amanda:
A kisbolygók és a tömegmédia
2020. október 7. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe:
Dr. Erdős Sándor:
Gyógyulás a virtuális térben
2020. október 8. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
Kamarás Katalin:
Szerves molekulák nanoszerkezetekben
2020. október 14. (Sze) reggel 7 órától:
Emberes űrrepülések - élőben:
NASA TV + Zsombok Gábor, Vizi Pál Gábor és Tepliczky István:
A Szojuz MSz-17 űrhajó indítása Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomáshoz
2020. október 14. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe:
Zubovics Evelin Alexa, pszichológus:
Bántani és bántva lenni - az iskolai zaklatás prevenciójának lehetséges célterületei ADHD tüneteket mutató és tipikus serdülőknél
2020. október 15. (Cs) 15 órától:
Magyar Asztronautikai Társaság:
Űrkutatás Napja 2020 - előadások
2020. október 15. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Oberfrank Robin (Puli Space Technology):
Víz után szimatol a Puli a Holdon
2020. október 19. (H) 19 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" PLUSZ:
Dávid Gyula:
Fizikai Nobel-díj 2020
2020. október 20. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
Tóth Szilárd:
Friesachi dénárok Magyarországon - Bernát herceg St. Veit-i pénzverése
2020. október 21. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe:
Dr. Páli Tibor (Szegedi Biológiai Kutatóközpont):
Sejtjeink proton-szállító biomolekuláris forgómotorja: a vakuoláris proton-ATPáz
2020. október 22. (Cs) 19 órától:
Magyar Asztrofotósok Egyesülete:
"Csillag-képek 2020" - online közvetített kiállítás megnyitó és kerekasztal-beszélgetés
- szerkesztett, kikupált változat
2020. október 27. (K) 19 órától:
Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
Dr. Dudás Levente (egyetemi adjunktus, a SMOG projektek rendszermérnöke):
Zsebműhold fejlesztések a Műegyetemen, avagy Magyarország második és harmadik műholdja
2020. október 28. (Sze) 19 órától:
Csopa Wigner Cafe fizikusokkal:
Bebesi Zsófia (Wigner Fizikai Kutatóközpont):
A folyékony víz nyomában a Naprendszerben
2020. október 29. (Cs) 19 órától:
Csopa Wigner Cafe fizikusokkal:
Barta Dániel (Wigner Fizikai Kutatóközpont):
Gravitációs hullámok, források és megfigyelések
2020. október 30. (P) 19 órától:
Csopa Wigner Cafe fizikusokkal:
Asbóth János (Wigner Fizikai Kutatóközpont):
Mire jó egy kvantumszámítógép?
Novemberi első felének közvetítései
>>>>>
|
|
Következő élő közvetítésünk október 29-án, csütörtökön 19 órától:
Barta Dániel (Wigner Fizikai Kutatóközpont):
Gravitációs hullámok, források és megfigyelések
(Csopa Wigner Cafe fizikusokkal)
A gravitációs hullámok a téridő görbületének olyan zavarai, amelyeket tömegek gyorsulása hoz létre. Forrásukat hullámokra emlékeztető módon, fénysebességgel hagyják el. Ahogy a gravitációs hullámok elhaladnak egy megfigyelő mellett, az a téridő eltorzulásaként fogja azokat érzékelni, melyek a hullám frekvenciájával azonosan megnövelik és lecsökkentik az objektumok távolságát. A legszenzitívebb földi detektorok, mint a LIGO és VIRGO interferométerek, ezeket a távolságváltozásokat regisztrálják rendkívül precíz lézerek segítségével. Mindez lehetővé teszi olyan, elképesztő energiájú, távoli események megfigyelését, mint a fekete lyukak és a neutroncsillagok ütközése.
A gravitációs hullámok első megerősített megfigyelése 2015. szeptember 14-én történt, amikor az Egyesült Államokban található LIGO detektorok két fekete lyuk ütközéséből származó gravitációs hullámokra bukkantak. A 2016 februárjában bejelentett felfedezést több hasonló követte, majd 2017-ben a szakemberek szenzációs eredményt értek el: először sikerült két neutroncsillag ütközését érzékelni az esemény által kiváltott gravitációs hullámok LIGO-detektorok és gamma-kitörés űrtávcsövek általi megfigyelésével, valamint az ütközés utófényét rögzíteni majdnem a teljes elektromágneses spektrumon. Mindez bizonyította, hogy a gravitációs hullámok detekciója fontos új ablakot nyit az univerzumra, elindítva a több csatornás csillagászat korszakát. Jelen előadásunk a legújabb eredményeket foglalja össze.
|
|
|
