2020. október 15. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Oberfrank Robin (Puli Space Technology):
Víz után szimatol a Puli a Holdon
2020. október 19. (H) 19 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" PLUSZ:
Dávid Gyula:
Fizikai Nobel-díj 2020
Következő élő közvetítésünk október 8-án, csütörtökön 17 órától:
Kamarás Katalin:
Szerves molekulák nanoszerkezetekben
(ELTE "Alkímia ma" előadássorozat)
Egy néhány nanométer átmérőjű, úgynevezett nanocső olyasmi, mint egy kémcső. Vajon lehet egy ilyen nanokémcsőben kémiai reakciókat lefolytatni? És ha igen, hogyan lehet követni egy ilyen reakciót? Ki lehet utána önteni a terméket? Ha a cső túl szűk ahhoz, hogy a molekulák beleférjenek, fel lehet őket fűzni, mint egy állványra? Milyen problémák megoldására használhatók ezek az új szerkezetek? A modern anyagtudomány és a szerkezetkutató módszerek összekapcsolása sok ilyen kérdésre választ ad, az előadás pedig talán arra is, mennyire rugalmasak a határok a tudományterületek között, hogyan használható a kémia a szilárdtestfizikában és fordítva.
(Az előadó Dr. Kamarás Katalin fizikai kémikus, az MTA rendes tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetének kutatóprofesszora. Szakterülete az anyagi szerkezet spektroszkópiai vizsgálata.)
+ + + +
Róka tanár úr kísérletei:
A témához kapcsolódóan a másodlagos kötőerők jutottak eszembe. Milyen szerencse, hogy csak "másodlagosak", gyengék, mert ezáltal biztosítják a reverzibilitást. A megkötődést és a leválást. Így lehet ez a kísérlettel bemutathatatlan nanocsövekben is. Molekuláris méretben legközelebb a koplexképződsés állhat, persze a többfunkciós ligandumokkal. A két jelenségtől pedig már csak egy lépés a katalízis: Makroszkokpikus felületen, illetve a nanocsövekhez legalább méretben közel álló makromolekulás komplexekben, az enzimekben. A jelenségek talán igazolni fogják, hogy a másodlagos kötőerők nélkülözhetetlenek.
