2018. január 18. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Bokányi Eszter (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):
Hogyan vizsgálják a fizikusok a városokat?
2018. január 19. (P) 20 órától:
GW Klub - Észbontogató, kémiai kísérletek:
Härtlein Károly, Kóczán György és Róka András:
Faraday Karácsony
2018. január 22. (H) 20 órától:
GW Klub - Tatai csillagászati találkozások:
Kolláth Zoltán:
Tudomány és művészet
Következő élő közvetítésünk január 12-én, pénteken 16 órától:
Róka András:
Atomi építészet II.
(ELTE Észbontogató - kémiai kísérletek)
Érdekes, hogy az építőanyagok történetében egyúttal az anyagokban megjelenő kötés- és rácstípusok is megjelennek. A mészkő (kalcium-karbonát) "égetésével" (hevítésével, hőbontásával) kapott "égetett meszet" napjainkban is vízzel "oltott mésszé" alakítják, majd homokkal keverik. A habarcs, malter a levegő szén-dioxid tartalmával reagálva újra a kalcium- és karbonát-ionokat tartalmazó mészkővé alakul. Ezért a téglákat összetartó kötés a kémiában ionosnak nevezett kötésre emlékeztet.
A rómaiak a vulkanikus eredetű természetes cement (puzzolán) segítségével már betont állítottak elő, amivel már osztatlan belső teret tudtak építeni (a római Pantheon kupolája). A szilikát típusú építőanyagok kémiai szempontból az atomrácsos szerkezetekhez álnak közel. A vas nagy mennyiségű előállításával nemcsak a gépek jelentek meg, hanem a fémszerkezetes építészet is fejlődésnek indult (Ironbridge, Coalbrookdale, Anglia, 1779). Kémiai szempontból ez a fémes kötésnek feleltethető meg.
Az előadásokat kéthetente péntek délutánonként 16 órai kezdettel tartjuk az ELTE 0.83-ös számú (Eötvös) előadótermében. Az Intézet a Petőfi híd budai hídfőjénél fekszik, címe XI. kerület Pázmány Péter sétány 1/A, megközelíthető 4/6-os villamossal vagy 212-es ill. 153-as busszal.
Az előadássorozat internetes közzététele és élő közvetítése a "Belépő a tudás közösségébe" című, EFOP-3.4.4-16-00006 azonosító számú projekt keretein belül valósult meg.
