GW a Facebook-on >>>
<<<
Közvetítési eseménynaptárunk:
^^^^^^
Decemberi előadásaink és archívumuk
2016. január 1-6. (P-K):
A Quadrantidák meteorraj megfigyelése rádiós módszerrel
2016. január 12. (K) 17:30-tól:
Csodák Palotája - tudományos kávézó
Berényi Szilvia (BME):
Nanogyógyászat és nanodiagnosztika
Archívum:
*
Az előadás
*
2016. január 14. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
Szalai István:
Ritmikus kémia
2016. január 19. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
Pandula Attila:
A Polgári Hadi Érdemkereszt története
2016. január 21. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
A csillagok fénye (a sorozat 150. előadása)
2016. január 28. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
Bozi János:
Analitikusok a makromolekulák nyomában
2016-ban is folytatódik azon előadássorozatok, találkozók, konferenciák, események élő közvetítése, amelyre meghívnak bennünket.
Közvetítésünk partnere a
|
|
Következő élő közvetítésünk január 14-én, csütörtökön 17 órától:
Szalai István:
Ritmikus kémia
(ELTE "Alkímia ma" előadássorozat)
(Élő adásunkig egy meteorjelenségeket rádiós technikával detektáló rendszer működését láthatjuk élőben - részletek ezen az oldalon.)
Alan Turing (1912-1954) a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt; eredményeivel jelentősen hozzájárult a számítástechnika fejlődéséhez. Az általa kidogozott Turing-gép koncepciója alkalmas mindenfajta "gépies" problémamegoldó folyamat modellezésre. Turing, aki a második világháború során részt vett a német rejtjelkódok feltörésében, élete vége felé egy számára gyermekkora óta érdekes problémával, a biológiai alak- és mintázatképződés kérdéseivel foglalkozott. "A morfogenézis kémiai alapjai" ("The Chemical Basis of Morpho¬genesis") címmel 1952-ben megjelent cikkében publikálta a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. Ebben az elméletben összefonódik a matematika, a kémia és a biológia. Az előadás ezen a határterületen kalandozva igyekszik megmutatni, hogy egy kémiai rendszer miként hozhat létre ritmikus jelenségeket, azaz az egyes kémiai anyagok időbeli és/vagy térbeli szabályos tagolódását, ismétlődését. A Turing matematikai elméletének megfelelően működő rendszerekben a biológiai funkciót betöltő ritmust (periódusidő, hullámhossz) a kémiai reakciók sebessége szabja meg.
Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.
Az előadássorozat honlapja: http://www.chem.elte.hu/pr/alkimia_ma.html
|
|
|
