– tudományos tartalomsugárzás az interneten


 
GW a Facebook-on   >>>     <<<

Közvetítési eseménynaptárunk:

^^^^^^
Novemberi közvetítéseink és archívumuk


2023. december 7. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig"
Bécsy Bence (Oregon State University): A természetben fellelhető gravitációshullám-detektor - avagy kozmikus órákkal a Világegyetem legnagyobb fekete lyukjai nyomában

  • 2023. december 8. (P) 16 órától:
    BME TTK Science Campus
    Härtlein Károly - Fényes Gabriella: Mikulás Fizika 2023 - rengeteg kísérlettel

  • 2023. december 11-17. (H-V):
    Csillagászati jelenségek mindenkinek
    A Geminidák meteorraj rádiómeteoros gyakorisági maximuma

  • 2023. december 12. (Cs) 19 órától:
    Tatai Csillagászati Találkozások
    Eredics Mária: Hölgyek a csillagászatban

  • 2023. december 18. (H) 20 órától:
    VCSE Virtuális Klub
    Bánfalvi Péter - Csizmadia Szilárd: A 2024. év csillagászati látnivalói

  • 2023. december 19. (K) 19 órától:
    Numizmatikai előadássorozat
    Kálnoki-Gyöngyössy Márton: A Stockert-gyűjtemény késő középkori és kora újkori magyar pénzérméi

  • 2023. december 25. (H) 10 órától:
    ELTE "Alkímia ma"
    Róka András: Faraday Karácsonya 2023

    Januári közvetítéseink   >>>>>




    2024-ben is folytatódik azon előadássorozatok, találkozók, konferenciák, események élő közvetítése, amelyre meghívnak bennünket.



    GW-Arch - korábbi adásaink
    letölthető archívuma:






  •  

    Élő közvetítésünk december 7-én, csütörtökön 17 órától:

    Bécsy Bence (Oregon State University):
    A természetben fellelhető gravitációshullám-detektor - avagy kozmikus órákkal a Világegyetem legnagyobb fekete lyukjai nyomában
    (ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)


    Gravitációs hullámokat először 2015-ben sikerült észlelnünk az Egyesült Államokbeli LIGO detektorokkal - 100 évvel azután, hogy Albert Einstein megjósolta létezésüket. Ennyi időre volt szükség olyan technológiai fejlettség eléréséhez, hogy ezeket a szuper precíz detektorokat meg tudjuk építeni. Azonban nem feltétlenül kell detektort építenünk, ha gravitációs hullámokat akarunk észlelni. Galaxisunk tele van természetes gravitációshullám-detektorokkal, úgynevezett pulzárokkal. Ezek olyan neutroncsillagok, amelyek akár másodpercenként több százszor is megfordulnak tengelyük körül, és megfigyelésükkel forgásuk nagyon precízen követhető. Olyanok ezek a csillagok tehát, mint kozmikus órák, amelyek egyenletes járását a Tejútrendszeren áthaladó gravitációs hullámok megzavarhatják. A probléma nehézsége azonban nem vész el, csak átalakul: igaz, ez esetben nem kell gravitációshullám-detektort építenünk, azonban évtizedeken át kell követnünk ezeket a pulzárokat, amelyek megfigyeléséhez a világ legnagyobb rádiótávcsöveire van szükség.

    Hosszas évtizedek kitartó munkája után, idén jutottunk el oda, hogy már elég adatot gyűjtöttünk ezekről a pulzárokról és észlelni tudtunk velük gravitációs hullámokat. Ezek frekvenciája 11 nagyságrenddel alacsonyabb, mint a LIGO által észlelhető hullámoké - periódusuk néhány év-évtized. Így nem meglepő, hogy forrásaik is egészen mások. Nagy valószínűséggel ezek a Világegyetem legnagyobb fekete lyuk kettősei, amelyek tömege több milliárdszorosa a Napénak. Azonban az sem kizárható, hogy ezek a gravitációs hullámok a Nagy Bumm utáni első másodpercekből származnak, és akár a részecskefizika standard modelljéntúli fizika jelei is lehetnek.




    Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

    Az előadássorozat honlapja: https://atomcsill.elte.hu




    Friss információkért, újdonságokért látogass el Facebook oldalunkra,
    tekintsd meg korábbi közvetítéseink archívumát,
    illetve iratkozz föl Youtube csatornánkra!




    © GalileoWebcast.hu - 2009-től napjainkig
    info & galileowebcast.hu


    Kattintás az oldalon 2014.09.19-e óta: