2021. január 12. (K) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub
Paragi Zsolt, Klagyivik Péter, Hegedüs Tibor, Csizmadia Szilárd, Császár Kornél:
Kérdezd meg a csillagászt! - II.
2021. január 14. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig"
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
A szuperszonikus mentőautó
Következő élő közvetítésünk január 21-én, csütörtökön 17 órától:
Földi László:
A vietnami háborúban alkalmazott vegyi fegyverek és hosszútávú hatásaik
(ELTE "Alkímia ma" előadássorozat)
A vietnami háborúban az amerikai csapatok egyaránt használtak halálos és úgynevezett nem halálos hatású vegyi fegyvereket. Ennek során a herbicidek, hétköznapi nevükön növényzet-pusztító szerek, a történelem során legnagyobb mennyiségben bevetett mérgező harcanyaggá váltak. Bár ezen hatóanyagok elsődleges hatása a gyomnövények elpusztítása és visszaszorítása, az amerikai haderő Dél-Vietnamban a növényzetpusztító vegyszereket alapvetően az alábbi harcászati célokra használta: a dzsungel ritkítására, a természetes adottságok biztosította rejtés felfedezésére, a légi felderítés megkönnyítésére, illetve az élelmiszerkészletek, egyes területek kultúrnövényeinek teljes elpusztítására. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a felhasznált vegyszereknek számos, korábban nem ismert hosszútávú hatása is van mind az emberekre, mind pedig a környezetre.
(Az előadó dr. Földi László ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára.)
A kísérleti rész: Csonka István: Porrobbanás
A "robbanáshoz", a heves égéshez az éghető anyag és az oxidáló szer alapos összekever(ed)ése szükséges a gyújtóforrás működésbe lépése előtt. Szilárd anyagok gyakran egy molekulán belül tartalmazzák a reagáló feleket (pl. TNT nitrocsoportjai oxidálják a toluolt), míg éghető gőzök-gázok a levegővel összekeveredve képezhetnek robbanóképes elegyet (pl. a belső égésű motorokban). De kellően kis szemcsékre aprított szilárd anyag is robbanóképes elegyet alkothat levegővel. Ilyen elegyek begyújtására teszünk kísérleteket, pl. finom- és rétesliszt, porcukor, aktív szén és más porok fölhasználásával.
(A kísérletező dr. Csonka István az MTA-ELTE Lendület Laboratórium Asztrokémia Kutatócsoport tudományos munkatársa, korábban a SONEAS Kutató Kft. Kísérleti Üzemének technológus vegyésze)
A>
