GW a Facebook-on >>>
<<<
Közvetítési eseménynaptárunk:
^^^^^^
Júniusi közvetítéseink és archívumuk
2020. augusztus 16. (V) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub:
Csizmadia Szilárd:
A csillagvilág titkai
2020. szeptember 3. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Kacskovics Imre (ELTE TTK, Immunológiai Tanszék, a TTK dékánja):
COVID-19 megelőzésére és gyógyítására alkalmas hACE-Fc fúziós fehérje kifejlesztése
2020. szeptember 16. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe:
Ordasi András:
Mivel foglalkozik a csillagász? - egy tudományág művelőjének nem mindennapi mindennapjai
2020. szeptember 17. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Kacskovics Imre (ELTE TTK, Immunológiai Tanszék, a TTK dékánja):
COVID-19 megelőzésére és gyógyítására alkalmas hACE-Fc fúziós fehérje kifejlesztése
2020. szeptember 22. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
Soltész Ferenc Gábor:
Az MTA jutalmi érmeinek külső megjelenése
2020. szeptember 23. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe Junior:
Dr. Mészáros Fanni (APPLiA Magyarország Egyesülés):
Forgó Morgó és barátai - interaktív mesekönyv-bemutató
2020. szeptember 24. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
Gáspári Zoltán:
Miből van a koronavírus?
2020. szeptember 26. (Szo) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub:
Csillagászat Napja - 2020. szeptember 26.:
Élő internetes csillagászati bemutató
2020. szeptember 29. (K) 18 órától:
Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
Gesztesi Albert csillagász (a TIT Budapesti Planetárium volt munkatársa):
Emberek és csillagképek
2020. szeptember 30. (Sze) 19 órától:
Tudományos Csopa Cafe:
Stark Klára Aliz, orvostanhallgató (Semmelweis Egyetem):
Sejt - az élővilág pixele
Októberi közvetítéseink
>>>>>
|
|
Élő közvetítésünk szeptember 29-én, kedden 18 órától:
Gesztesi Albert csillagász (a TIT Budapesti Planetárium volt munkatársa):
Emberek és csillagképek
(Hajmási József előadássorozat, Székesfehérvár)
Nincs olyan ember, akit soha nem kápráztatott el az éjszakai csillagos égbolt látványa. Ám napjainkban a nagyvárosban lakók aligha látják a csillagokat. A közvilágítás, a reklámok fénye elvakít minket, az égbolt halványan pislákoló csillagai láthatatlanok maradnak. Régen nem így volt. Alig több mint száz évet visszautazva azt tapasztalnánk, hogy a falvacskák, városkák utcái még sötétbe burkolóztak éjszakánként. Legfeljebb a házak kis ablakaiból kiszűrődő lámpafény mutatott utat a hazafelé botorkálónak. Eleink életéhez hozzá tartozott a csillagos égbolt varázsa, azt is mondhatnám, közvetlen kapcsolatban álltak vele. A csillagok mutatták az irányt az éjszakai vándornak, a tengeren hajózóknak, a messzi tájakra utazóknak. Ismerték a csillagok járását, az égboltról olvasták le az idő múlását. A mai, városban élő emberek már elveszítették ezt az ősi kapcsolatot az égbolttal, ennyivel szegényebbek lettek.
Egy tökéletesen derült, holdtalan éjszakán a jó szemű ember kb. 2500 csillagot láthat az égbolton. De hogyan lehetne összeszámolni őket? A leghalványabbaktól a legfényesebbig óriási össze-visszaságban töltik be az eget. Valamiképp rendet kellene teremteni közöttük! Meg is tették már régen az elődeink.
A régi korok embereinek játékos képzelete a nagyjából egy területen látszó fényesebb, vagy halványabb csillagokból különféle alakokat formált, megkönnyítve ezzel az égbolton való tájékozódást. Idővel mondabeli hősök, mitológiai alakok, állatok és használati eszközök égbe képzelt alakjai borították el a csillagos eget. A ma használatos latin csillagképnevek hátterében a görög mitológia szereplői húzódnak meg, a fényes csillagok egyedi nevei pedig arab eredetűek. Néhány esetben a mezopotámiai kultúrákig vezethetők vissza az elnevezések. Ám a történelem során szinte minden nép kialakította a saját mondavilágának megfelelő csillagképeket.
Ez az előadás a csillagkép ábrázolások történetét próbálja bemutatni egészen az ősember barlangrajzaitól napjainkig.
|
|
|
