2020. április 12. (V) 20 órától:
Csopa Visszaszámlálás - az űrhajózás napja (2019):
Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos:
Burokban született emberiség
2020. április 13. (H) 20 órától:
Csopa Visszaszámlálás - az űrhajózás napja (2019):
Putsay Mária (Országos Meteorológiai Szolgálat):
A légkör megfigyelése műholdakról
2020. április 15. (Sze) 20 órától:
Csopa Visszaszámlálás - az űrhajózás napja (2019):
Illyés András (HunSat Team - BME Egyetemi Kozmosz Kör):
Űrtechnológia egy kólás dobozban
2020. április 29. (Sze) 19 órától:
TIT Uránia Csillagászati Szabadegyetem:
Bartha Lajos ny. könyvtáros, az Uránia Csillagvizsgáló alapító tagja:
Az Uránia csillagvizsgáló kezdeti működése
Távolságmérés a csillagászatban
Dr. Szabados László
A csillagok távolságának meghatározása hosszú időn keresztül nehéz feladatnak bizonyult. A trigonometrikus jellegű meghatározási mód, amelyet még Friedrich W. Bessel (1784-1846) német csillagász fejlesztett ki 1838-ban, csak kb. 300 fényév távolságig volt használható. 1912-ben Henrietta S. Leavitt (1868-1921) amerikai csillagásznő felfedezte, hogy bizonyos változó fényességű csillagok abszolút fényességei és fényváltoztatási periódusai között összefüggés van. Ebből a felfedezésből új távolságmérő eljárást lehetett kidolgozni, amelynek segítségével az 1910-es években feltérképezték az egész Tejútrendszert. Egy forradalmian új távolság meghatározó elmélet alapjait rakta le Edwin Hubble(1889-1953) amerikai csillagász 1924-ben, amikor - még az előző módszerrel - kimutatta, hogy az Androméda-köd Tejútrendszeren kívüli objektum. (Hell Miksára emlékezve)
