GW a Facebook-on   >>>  
  
  <<<
 Közvetítési eseménynaptárunk:
 
 
^^^^^^ 
Nyári közvetítéseink és archívumuk
  
2015. szeptember 2. (Sze) hajnali 5 órától:
 
Emberes űrrepülések - élőben: 
A Szojuz TMA-18M űrhajó indítása Bajkonurból
 
Archívum:
*
Az indítás felvétele
*
  
2015. szeptember 9. (Sze) 18 órától:
 
Garai Géza Szabadegyetem, Székesfehérvár: 
Dr. Izbéki Ferenc (osztályvezető főorvos):
Miről szólnak a bélbaktériumaink?
 
Archívum: 
*
Az előadás
*
  
2015. szeptember 10. (Cs) 17 órától:
 
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat: 
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
A fekete fény
  
2015. szeptember 15. (K) 18 órától:
 
Numizmatikai előadássorozat: 
Bedő József
Bevezetés az értékjegytanba - II. rész
 
Archívum: 
*
Az előadás
*
  
2015. szeptember 17. (Cs) 17 órától:
 
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat: 
Turányi Tamás:
Megújuló energiaforrások: valós lehetőségek, tévedések és átverések
  
2015. szeptember 19. (Szo) 14 órától:
 
XI. Napórás Találkozó, Debrecen
 
Archívum:
*
A találkozó előadásai
*
  
2015. szeptember 21. (H) 20 órától:
 
VCSE Virtuális Klub: 
Schmall Rafael:
A modern asztrofotózás alapjai
 
Archívum:
*
Az előadás
*
  
2015. szeptember 24. (Cs) 17 órától:
 
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat: 
Cserti József (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):
A Fermat-elv, avagy a fénysugarak terjedésének univerzális törvénye a geometriai optikában
  
2015. szeptember 25. (P) 15 órától:
 
Kutatók éjszakája (délutántól) az Ericssonban
 
  
2015. szeptember 28. (H) hajnali 2 órától:
 
Teljes holdfogyatkozás - élőben! 
  
2015. szeptember 29. (K) 17 órától:
 
Hajmási József előadássorozat (Szfvár): 
Apáthy István:
Potyautas az üstökösön 
 
Archívum: 
*
Az előadás
*
  
 
Októberi közvetítéseink
   >>>>>
  
 
 
 
  
 
 
Közvetítésünk partnere a
 
 
 | 
 
 | 
 Következő élő közvetítésünk szeptember 10-én, csütörtökön 17 órától:
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
 
A fekete fény
 
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)
 
(Élő adásunkig egy meteorjelenségeket rádiós technikával detektáló rendszer működését láthatjuk élőben - részletek ezen az oldalon.)
 
 
Amikor a huszadik század hajnalán a fizikusok a termodinamika törvényeit a nemrég megismert első, nem atomos struktúrájú anyagra, az elektromágneses mezőre próbálták alkalmazni, nem várt fejlemény következett be: abszurd eredményekhez, matematikai ellentmondásokhoz jutottak, és a klasszikus fizika méltóságteljes épülete látványosan összeomlott. A kibontakozó új fizika, a kvantumelmélet első eredménye épp a szilárd testek által kibocsátott hőmérsékleti sugárzás, "a fekete fény" tulajdonságainak sikeres leírása volt - bár a matematikai formulák mögött megbúvó új és meghökkentő elképzelések ellen éppen maga az elmélet megalkotója, Max Planck tiltakozott a leghangosabban. A "fekete fény" később is fontos szerepet játszott a fizika történetében: Einstein e jelenség elméleti levezetésével bizonyította be az atomi rezgő rendszerek és a kvantált sugárzási tér közti kölcsönhatás realitását és alapvető voltát.
  Hawking 1975-ben arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a fekete lyukak - amelyek definíció szerint mindent elnyelnek, és semmit sem sugároznak ki - e tilalom ellenére maguk is feketetest-sugárzást bocsátanak ki. Az Univerzum történetét és fejlődését egységes tudományos keretbe foglaló Nagy Bumm-kozmológia egyik első kísérleti bizonyítéka pedig az égbolt minden irányából érkező mikrohullámú háttérsugárzás volt, amelynek felfedezéséért 1978-ban, műholdról történt pontos megméréséért 2006-ban adtak fizikai Nobel-díjat (a jelenséget évtizedekkel korábban megjósló elméleti fizikusok nem kaptak hasonló elismerést). A bolygónk jövőjében kritikus szerepet játszó üvegházhatás leírásához is a Nap és a Föld hősugárzásának és ezek egyensúlyának pontos elemzésére van szükségünk. 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében emlékezzünk meg tehát a fekete fényről, amely a fizika és a csillagászat számos területén felbukkan, és fontos szerepet játszott a tudomány történetében is.
  Bevezetőt mond: Jánosi Imre, az ELTE TTK dékánhelyettese, Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója és Kroó Norbert akadémikus.
  
Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.
  
Az előadássorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu/
 
  
Illusztráció:
 
 
 
 | 
 
 
 
 
 | 
 
 
 |