– tudományos tartalomsugárzás az interneten


GW a Facebook-on   >>>     <<<

Közvetítési eseménynaptárunk:

  • 2014. szeptember 10. (Sze) 18 órától:
    Garai Géza Szabadegyetem, Székesfehérvár:
    Dr. Lakner József: A múltban gyökerező jelen - 200 éve született Ybl Miklós
    Archívum: * Az előadás *

  • 2014. szeptember 11. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Cserti József (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Eötvöstől Einsteinig - Eötvös Loránd és a gravitáció
    Archívum: * Beköszöntő * Az előadás * Fizikai kísérletek *

  • 2014. szeptember 16. (K) 18 órától:
    Numizmatikai előadássorozat:
    Szekeres Balázs: A budapesti szabadkőművesség története a numizmatika tükrében
    Archívum: * Az előadás *

  • 2014. szeptember 18. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Eötvöstől Einsteinig - Gravitáció és geometria
    Archívum: * Az előadás * Fizikai kísérletek *

  • 2014. szeptember 20. (Szo) 10 órától:
    Szegedi Szkeptikus Konferencia 2014
    Archívum: * A konferencia előadásai *

  • 2014. szeptember 25. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
    Keserű György: Hogyan lesznek új gyógyszereink? - Bevezetés a gyógyszerkutatásba
    Archívum: * Beköszöntő * Az előadás * Kémiai kísérletek *

  • 2014. szeptember 25. (Cs) 21 órától:
    Emberes űrrepülések - élőben:
    A Szojuz TMA-14M űrhajó indítása Bajkonurból
    Archívum: * Az indítás felvétele *

  • 2014. szeptember 26. (P) 16 órától:
    Kutatók (délutánja és) éjszakája - élőben az Ericson-ból
    Archívum: * Valamennyi előadás felvétele *

  • 2014. szeptember 30. (K) 17 órától:
    Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
    Zsombok Gábor: Űrhajózás napjainkban
    Archívum: * Az előadás *


    Októberi közvetítéseink   >>>>>






    GW-Arch - korábbi adásaink
    letölthető archívuma:






    Közvetítésünk partnere a

  •  

    Következő élő közvetítésünk szeptember 18-án, csütörtökön 17 órától:

    Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
    Eötvöstől Einsteinig - a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai, 2. rész - Gravitáció és geometria
    (ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)

    (Élő adásunkig egy meteorjelenségeket rádiós technikával detektáló rendszer működését láthatjuk élőben - részletek ezen az oldalon.)

    A gravitáció modern - bár hamarosan száz éves - elmélete az Einstein-féle általános relativitáselmélet. Kiindulópontja a már Newton által is ismert furcsaság, a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége. Ezt a közismert, de a fizika (akkori) fővonalából kilógó, semmi máshoz nem társítható tényt - mint a sorozat előző előadásában részletesen megismertük - Eötvös Loránd nagy pontosságú mérései helyezték megbízható kísérleti alapra (bár Einstein maga nem ismerte ezeket a kísérleteket). De hogyan, milyen gondolati lépcsőkön át vezetett el a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége, sőt azonossága ahhoz a hatalmas szemléleti változáshoz, amit az általános relativitáselmélet hozott? Hogyan és miért söprűzte ki Einstein a fizikából (az éter hasonlóan radikális kiseprűzése után tíz évvel) a hagyományos, mindenki által használt és érteni vélt gravitációs erő és gravitációs tér fogalmát, és vezette be helyettük a még ma is sokak szemében misztikusnak tűnő görbült tér, sőt görbült téridő fogalmát? Hogyan képes ez az új fogalom megmagyarázni a hétköznapi gravitációs jelenségeket? Miért nyomja a talpunkat a talaj, ha a modern fizika szerint nem is létezik gravitációs erő? Miért esnek le a kövek, miért keringenek a bolygók a Nap körül? Hogyan lehet ezeket a jelenségeket a görbült téridő fogalmaival leírni? És ha mindez igaz, miért gondolt annak idején Newton, és utána évszázadokon át mindenki valami egészen másféle magyarázatra? És egyáltalán: hogyan lehet megérteni, elképzelni a tér vagy a téridő görbülését? Mit jelent a fizika geometrizálódása, az a folyamat, ami a speciális relativitáselmélettel kezdődött, az általános relativitáselmélettel vett lendületet, és ami egyik legnagyobb diadalát épp napjainkban, az absztrakt geometriai fogalmakra épülő részecskefizikai Standard Modell utolsó hiányzó, de az elmélet által megjósolt építőkockájának, a Higgs-bozonnak a felfedezésével érte el? Hogyan folytatódhat ez a folyamat, lehetséges-e, hogy a 21. század fizikusai - Einstein álmát beteljesítve - az egész fizikát a geometriára vezetik vissza?

    Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

    Az előadássorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu/







    © GalileoWebcast.hu - 2009-től napjainkig
    info & galileowebcast.hu


    Kattintás az oldalon 2014.09.19-e óta: