Közvetítési eseménynaptárunk:
2014. február 18. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
Római köztársaság kori éremleletek Északkelet-Magyarországon
2014. február 20. (Cs) 15 órától:
Horváth Dezső:
Neutrínótömeg - a részecskefizika megoldatlan rejtélye
2014. február 20. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
Bánóczi Zoltán:
Peptidekkel a sejtekbe - peptidek mint transzport molekulák
2014. február 22. (Szo) 9 órától:
Budapesti Szkeptikus Konferencia 2014
2014. február 25. (K) 17 órától:
Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
Kolláth Zoltán:
A fényszennyezés és az égbolt minőség mérése
2014. február 26. (Sze) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub:
Csizmadia Szilárd:
Kvazárok csomósodásai
2014. február 27. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):
Biliárd 5-kor
2014. március 5. (Cs) 17 órától:
Uránia előadássorozat:
Kerényi Lilla:
Mesék a csillagos égen - a tavaszi égbolt
2014. március 6. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
Szabados Ágnes:
Lokalizáció, delokalizáció, avagy hol van az elektron a molekulában?
2014. március 12. (Sze) 18 órától:
Garai Géza Szabadegyetem, Székesfehérvár:
Dr. Ujvári Sándor Ph.D.:
Magfizika magyar szemmel
2014. március 13. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Magda Gábor (MTA TTK Muszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete):
Újabb eredmények a grafén kutatásában
2014. március 18. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
L. Kovásznai Viktória
Fellendülés a magyar éremművészetben (1964-1977)
2014. március 20. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
Novák Zoltán:
Radikális átalakítások a modern szerves kémiában
2014. március 25. (K) 17 órától:
Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
Sik András:
A Mars-kutatás legújabb eredményei
2014. március 25. (K) 21 órától:
Emberes űrrepülések - élőben:
A Szojuz TMA-12M űrhajó indítása Bajkonurból
2014. március 27. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Urtudományi Tanszék):
Mérhetetlen lassú, felfoghatatlan sokáig tart
|
|
Következő élő közvetítésünk február 20-án, kedden 15 órától:
Horváth Dezső:
Neutrínótömeg - a részecskefizika megoldatlan rejtélye
A részecskefizika alapelmélete, a standard modell eredetileg zérus tömeget rendelt a neutrínókhoz. A Napból jövő elektronneutrínók és a légkörben képződő müonneutrínók észlelése azonban hiányt jelzett, ezért elméleti fizikusok már régóta arra gyanakodtak, hogy a háromféle neutrínó egymásba alakulhat (neutrínóoszcilláció). Ezt azután a neutrínókísérletek megerősítették, mégpedig oly módon, hogy a Napban és a légkörben keletkező neutrínók átváltozásának megmagyarázásához kétféle tömegkülönbséget kell feltételeznünk, ami megkívánja, hogy a háromfajta neutrínó közül legalább kettőnek tömege legyen, és mindháromnak kevert részecskeállapotnak kell lennie. Kevert állapotok olyankor lépnek fel, amikor egy részecske többféle kölcsönhatásba léphet és azoknak nem egyeznek a saját állapotai, a neutrínónak azonban csak egyféle kölcsönhatása, a gyenge ismeretes. A neutrínók véges tömege tehát több ponton is ellentmond a standard modellnek, amely pedig minden eddigi mérést remekül visszaad. Többféle kísérlet tanulmányozza a neutrínóoszcillációt a Föld felszínén részecskegyorsítóból vagy reaktorból indított neutrínónyalábbal, ezek azonban nem közvetlenül a neutrínók tömegéről, hanem a tömegnégyzetek különbségéről nyújthatnak ismeretet. A balul sikerült OPERA kísérlet nyomán mi újabb kísérletet javaslunk, amely közvetlenül a
neutrínótömegre kérdez rá repülési idő mérésével.
|
Közvetítésünk partnere a
|
|
