2025. november 28. (P) 18 órától:
Tatai Csillagászati Találkozások - MTA Jubileumi Tudományünnep 2025
Tóth Imre, csillagász, emeritusz kutató:
Kis égitestek gáz- és porkibocsátása
Mit tudunk róla és mi vár még a tudományra? Az év szava 2026-ban Nyugat-Magyarországon és Ausztriában biztosan az azbeszt lesz. Az azbesztek bizonyos ásványok (természetes kristályos vegyületek; jellemzően nem molekulárisak) extrém finomszálas változatai, a természet részei. Sokezer éve ismerjük, remek technológiai tulajdonságaik miatt széles körben használtuk. Pár évtizede még az azbesztháló a kémialabor nélkülözhetetlen tartozéka volt. Bő fél évszázada igazolták, hogy egyes ásványok azbesztmegjelenésű változatai kiemelten rákkeltőek, azóta a fejlett világban használatát a jog szigorúan korlátozza.
Tömeges jelenléte a levegőben Szombathelyen és más településeinken környezeti katasztrófának számít. Ráadásul - ellentétben pl. a vörösiszap katasztrófával - láthatatlan ellenség, mérete miatt nem is látszik, csak félünk, hogy belélegezzük. És akkor mi lesz velünk? Mit tegyünk? Ki ad erre választ? Ráadásul százmilliók, milliárdok repkednek a levegőben egy-egy döntés nyomán.
Ma a válaszok szélsőségesek. Nagyrészt azért, mert Magyarországon (és a világban) az iskola nem készít fel minket - a társadalmat - a megfelelően befogadó gondolkodásra. De a mostani akut helyzet azt is megmutatta, hogy - ebben a lezárnak, megoldottnak gondolt problémakörben is - még sok nyitott kérdés vár a tudományra. Ezeket csak az ásványtan, a biokémia, a sejttan, az élettan, a fizika és a jogtudomány összefogásával lehet majd megválaszolni. De már az is nagy eredmény, ha a jó kérdést fel tudjuk tenni. Itt tartunk ma. (Az előadó Weiszburg Tamás az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.)
A kísérleti részben Róka András: Miről álmodnak a szilíciumatomok? (A kísérletező a Kémiai Intézet docense.)
