2025. november 28. (P) 18 órától:
Tatai Csillagászati Találkozások - MTA Jubileumi Tudományünnep 2025
Tóth Imre, csillagász, emeritusz kutató:
Kis égitestek gáz- és porkibocsátása
Élő közvetítésünk november 28-án, pénteken 18 órától:
Tóth Imre, csillagász, emeritusz kutató:
Kis égitestek gáz- és porkibocsátása
(Tatai Csillagászati Találkozások - a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában)
A Naprendszer kis égitestei, a nagy- és törpebolygók pályabeli, valamint fizikai tulajdonságai eltérnek egymástól. De mik is azok a kis égitestek és miért fontosak? A kis égitestek a kisbolygók (vagy aszteroidák), illetve az üstökösök. Sőt, a kis égitestek között fontos típusaik azok, amelyek egyszerű felépítésű, őseredeti égitestek: ezek az üstökösök és a primitív összetételű és felépítésű kisbolygók, aszteroidák. Ezek megismerése, tanulmányozása alapvető ismereteket ad a Naprendszer kialakulási körülményeiről. Az üstökösökre jellemző, hogy aktivitása idején porszemcsék és törmelékdarabok a magot elhagyva meteorokat, meteorrajokat is létrehozhatnak.
A Naprendszer apró égitestei a kisbolygók és üstökösök egy érdekes tulajdonsága az, hogy az üstökösök kisbolygókká válhatnak, így tehát az üstökösök magjából kisbolygó lehet, amikor a csóvás égi vándorok magja inaktívvá válik, vagyis amikor megszűnik a mag a gáz- és porkibocsátása. Sőt fordítva, az utóbbi negyedszázad megfigyeléseinek nagy meglepetése annak felfedezése volt, hogy kisbolygó pályán keringő aszteroidák üstökös tulajdonságokat is mutathatnak. Tehát egy váratlan felfedezés történt még az 1990-es években, amikor klasszikus, a főövben keringő kisbolygók közül néhány üstökös aktivitást mutat, vagyis gáz- és porkómájuk és csóvájuk vagy állandóan vagy csak időnként. Ezek az aktív aszteroidák. A kisbolygó - üstökös átmenet bekövetkezésének magyarázatai, lehetséges okai, mechanizmusai ma még a kutatás tárgyát képezik.
